2013. április 25., csütörtök

Az elementáris Sherlock és Watson

Még tavaly ősszel indult el Amerikában az "Elementary" c. sorozat, amit pár hónapja a TV2 tűzött műsorára "Sherlock és Watson" címmel. Hogy minek ide ez az in medias res kezdés? Naná hogy azért, mert én is elkezdtem nézni.

A mostani sorozat újabb ékes példája annak, hogy Sherlock Holmes legújabb kori reneszánszát éli. A történet ezúttal is napjainkban játszódik, a helyszín New York. Sherlock rendőrségi tanácsadóként tengeti napjait, nem mellesleg most jött ki az elvonóról drogfüggősége után. Milliomos apja azonban nem meri egyedül hagyni, ezért kinevez mellé egy segítő-felügyelőt, bizonyos Joan Watsont (nem én írtam el, tényleg nő). A folytatás innen már kitalálható.

Felhívnám a figyelmet a "New Holmes. New Watson. New York." poénra.

Először is: a sztori modern korba helyezése egyáltalán nem újkeletű, 2010-ben a BBC elég sikeres és élvezhető sorozatot készített már ebből, "Sherlock" címmel. (Ezt én is megénekeltem a korábbi blogomban.) Amikor először hallottam az Elementary-ról, egyből erőt vett rajtam ez a bizonyos "európai patrióta" érzés: ezek a szemét amcsik már megint ellopnak tőlünk egy tök jó sorozatot, ráadásul Watson nő lesz, fene egye meg a feministákat meg a neoliberálisokat, egy béna plágium lesz az egész, stb.

Mindössze egy dolog mentette meg az Elementary-t ettől a végzettől: a valóban értelmes újítások.

A sztorit úgy konvertálták át a modern korba, hogy nem lett hasonló a "Sherlock"-hoz, ugyanakkor megmaradtak az eredeti, közismert jegyek. Holmes továbbra is különc, kiismerhetetlen és zseniálisan következtet; de - ellentétben BBC-s alteregójával - sokkal inkább kifelé forduló, szókimondóbb poénjai vannak és a nők sem állnak olyan messze tőle. (Ez alatt mindenki értsen azt, amit akar.)
Watson nemének megváltoztatása azonban már nem jött be ennyire. A hollywoodi filmekből átragadt reflexek miatt egyes rajongók szemében mindig is a levegőben fog lógni, hogy a nyomozópáros valamikor összejöhet egymással. (Ezzel a húzással egyébként a sorozat aláírná a halálos ítéletét.) Kicsit úgy érzem, ez a készítők kezeit is megkötötte: Watson nagyon kevés figyelmet kap a főszereplőhöz képest, nehogy aztán a különleges kapcsolatukat a nézők félreértsék. Pedig nincsen igazán jó Sherlock Holmes egy jó Watson nélkül.

Maga a sorozat az Amerikában megszokott 40 perces epizódokból épül fel. A történetek teljesen újak, nem az eredeti Conan Doyle-regényeket dolgozták fel (legalábbis én így vettem észre). Ez egyrészt jó, mert így teljesen erre a formátumra tudják szabni a cselekményt, ugyanakkor néha még ezzel együtt is túl bonyolultnak, túl zsúfoltnak találom a sztorit ilyen rövid időhöz képest.

Nohát valami ilyesmi ez a sorozat. Engem nagyon megfogott, kellemeset csalódtam benne. Főleg a sok hasznos újítás és széria humora jött be nekem, meg hát persze addig is van néznivaló Sherlock Holmes-sorozatom, amíg nem jön ki a BBC-s "Sherlock" 3. évada. Ugyanakkor korántsem tökéletes az Elementary az elhanyagolt Watson és a hébe-hóba laposabb részek miatt.
Moriartyra még nagyon kíváncsi leszek, ő még ugyanis nem tűnt fel az epizódokban, de már nagyon sejtetik az előbukkanását. A "Sherlock"-ban zseniális színészt találtak a szerepre - itt majd meglátjuk, hogy fog sikerülni.

Ez az intró meg halál laza:



Még egy utolsó kérdés: ti hogy fordítanátok le az "elementary"szót magyarra? Elemi? Kezdetleges? Netán elementáris? Egyik sem passzol a sorozathoz...