A 4-es metrós poszt

Tegnap, azaz 2014. március 29-én hivatalosan is átadták a budapesti M4-es metrót az utasoknak. Tulajdonképpen tökéletesen felesleges volt leírnom az előző mondatot, hisz csak az a fővárosi ember nem hallotta a várva-várt projekt befejezésének hírét, aki az utóbbi hetet egy befalazott üres szobában töltötte. (Igen, most fognak téglával dobálni az egyéb városokban lakó olvasóim...)

Kicsit meglepődtem, hogy milyen csendesen készülnek az illetékesek a megnyitóra. Mindössze néhány napja lett bejelentve egyáltalán a pontos időpont, a buszokon a hangosbemondó csupán a várható menetrend-változásokra, nem pedig a metróátadás tényére hívja fel a figyelmet. Ebből a videóból sem tűnt úgy, hogy az emberek túl lennének tájékoztatva az átadással kapcsolatban.
Persze azért a kampánygépezet működött (no meg az sem ártott, hogy egész hétvégére ingyenessé tették az új vonal használatát), így a pénteki megnyitás után már tömegek várták a 4-es metró birtokbavételét. De tényleg, mozdulni sem lehetett a sok metróturistától. Mindenki fotózott, nézelődött, ámult-bámult. Esetleg még egy szerelvényre is fölszállt, ha nagyon muszáj volt. Komolyan mondom, ennyi embert még nem láttam rácsodálkozni a közösségi (szigorúan nem tömeg!) közlekedés csodáira.

Nem mintha elítélném ezeket az embereket, elvégre én sem tisztán az új vonal funkcionalitása miatt keveredtem oda, hanem mert veszettül kíváncsi voltam. De ez így is van jól. Kár, hogy a többi dolog mellett csak úgy elmegyünk - például a többi metróvonalon is van azért bámulnivaló, csak már megszoktuk. No de elég, most nem akarok egy emelkedett hangulatú, "most aztán kielemzem a modern társadalmak bajait" típusú elmélkedést írni.

Mindenesetre a megállók baromi jól néznek ki. Sajnos még nem láttam mindegyiket, de az a kevés (Kálvin tér, Keleti pályaudvar, Újbuda-központ) meggyőzött. Modern, szellős, dizájnos - mondjuk a 450 milliárd forintos (!) összköltségvetést nézve ez el is várható. Fotózni a sok szelfizgető ember között nem igazán volt kedvem (meg nem is akartam ilyen röhejesen kinézni), de a Rákóczi téri állomásnál nem tudtam megállni, hogy ne lőjek néhány képet.

A második kép érdekessége a rengeteg településnév körbe-körbe a betonba vésve. Nos, ha valakinek nem lenne egyértelmű (igazából senkinek sem az), azok a földrajzi nevek II. Rákóczi Ferenc birtokait jelölik. Mert ugye a Rákóczi téren vagyunk. (Témától elütő kérdés: miért akarom a "Rákóczi"-t mindig ipszilonnal írni?) Szerintem nagyon szellemes ötlet, egy afféle trükkös easter egg a nagyvárosi forgatagban - emiatt nem is igazán értem, miért kell a legkisebb i betűn is összeveszni, rögtön hibás tervezést kiáltva. Mindegy, nem lényeges.

Persze ettől függetlenül sajnos nem mindenben tökéletes az új metró - és most tekintsünk el a politikai csatározásoktól. Először is: baromi sűrű a megállókiosztás. A leginkább érthetetlen az Újbuda-központ és Móricz Zsigmond körtér közötti szakasz: ha 200 méter van a két megálló között, akkor sokat mondok. Tudom, nem vagyok egy városfejlesztési szakértő, de mi akadálya lett volna annak, hogy a két megállót pl. összevonják?
Nyilván az sem ártana a metrónak, ha elkészülne a II. ütem és elérne a Bosnyák térig - ebben az esetben tényleg ki tudná váltani a 7-es busz forgalmát. Pénzügyi források hiányában azonban marad a félmegoldás.

Persze, ne legyünk telhetetlenek, örüljünk annak, ami van. Mert a metró nagyon jól néz ki, tényleg gyorsabb vele eljutni Pestről Budára, a korszerűségről nem is beszélve.
A sok "szakmai" fontoskodás után pedig hadd linkeljem be azt a számot, ami mindig is eszembe jut, ha metróról, különösen ha a metróban tapasztalható huzatról van szó. Szeretjük a Magashegyi Undergroundot, na.