Érdekes megnézni, hogy hogyan csapódtak le a március tizenötödikék a blog rövid és kissé ritkás történelmében. Hol írtam egy agyonkomolykodott panaszkodást az ünnep politikai vonatkozásairól, hol pedig csak kiraktam egy kokárdát az aktuális dizájn fejlécképére, büszkélkedvén kétes hírű Paint-tudásommal.
Most azonban egy teljesen más, tőlem abszolút távol álló témáról lesz szó. Olyan zenei stílusokról, amik egyáltalán nem az én világomba tartoznak. Red Bull Pilvaker 2014.
Aki nem látta volna a rendezvény plakátját, annak elmondom, hogy ez a Pilvaker a '48-as forradalmi nemzedék szellemét hivatott megidézni mai magyar rapperek, DJ-k segítségével. Szép szóval kifejezve "a magyar underground szubkultúra közreműködésével". Huhú, de furán hangzik, ugye? Petőfi versei egy MC ikszipszilon feldolgozásában? Van ennek értelme?
Meglepő, de van. Mármint én abszolút támogatom az előadás ötletét. Petőfiék a maguk korában is a radikális, az idősebb nemzedékektől elhatárolódó fiatalságot jelentették, miért ne lehetne őket a XXI. századi rap vagy hip-hop képviselőivel összekötni? Arról nem is beszélve, hogy valljuk be, nem ártana a XIX. századi magyar költészet agyonsulykolt darabjait kicsit jobban megismertetni a fiatalokkal. Én is baromira unom néha, hogy Petőfi verseiről mindig csak a megszokott klisék hangzanak el.
Na szóval emiatt érdeklődve tekintettem a Pilvakerre, annak ellenére is, hogy ha lehet két zenei műfajt mondani, ami tökéletesen távol áll tőlem, akkor az a rap meg a hip-hop. Nem tudom. Egyszerűen nem jön be. Volt idő, amikor csak értelmetlen hablatyolásnak, káromkodásözönnek tekintettem, mindenféle művészeti érték nélkül. Ez mára azért megváltozott, de azóta sem vált szívem csücskévé. Ilyen szempontból egy kalap alá tartozom édesapám generációjával, akik értetlenül nézik, hogy mit is akar csinálni ez a rakás baseballsapkás arc mikrofonnal a kezében.
Tulajdonképpen itt található meg a Pilvaker két fő célja. Közelebb hozni Petőfiék világát a fiatalsághoz, ugyanakkor megismertetni ezt a jellegzetes hip-hop közeget a többi emberrel. Ne adj' Isten népszerűsíteni.
És hogy milyen volt végül maga az előadás? Érdekesnek érdekes volt, de ennyi. Talán ott volt a hiba, hogy megpróbálták egy előadásban szerepeltetni a rappereket ismert színművészekkel. Mert azért ismerős arcok is kellenek, úgyhogy ott volt Szervét Tibor, Kautzky Armand vagy éppen Földes Eszter. De... egyszerűen élesen elkülönült egymástól a két "világ". A rapperek hozták a megszokott stílusukat, a színészek igyekeztek könnyedebb hangulatot felvenni, ám az meg túl erőltetettre sikeredett. Még Kiss Ádám poénjai is szürkébbnek tűntek a megszokottnál.
Persze ettől függetlenül tényleg érdekes volt maga az ötlet. A Füstbement terv feldolgozása például kifejezetten élvezhetőre sikeredett. A walesi bárdok feldolgozása Fluor Tomival igencsak bizarrul hangzik, de nem lett olyan rossz. Meglepően fülbemászó volt, ahogyan két DJ a Kautzky Armand által felmondott 'Hazám, hazám' ária szövegét keverte meg. Hülyén hangzik, de tényleg.
Sajnos konkrét felvételeket nem tudok linkelni, de nézzetek rá az esemény hivatalos oldalára, ott a bal oldali sávban meghallgathattok 5-6 számot az előadásról.
És hogy mit lehet zárszóként mondani? Jó ötlet, a lehető legjobb megvalósítás, nekem mégsem jött be. Még mindig alapvetően ódzkodok ettől a zenétől, de ennek az oka minden bizonnyal bennem keresendő, nem pedig az előadásban. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a felsorolt zenei előadók közül szinte senkinek sem ismertem a nevét: Saiid, Wolfie, Sena, Sub Bass Monster. Még most is ismeretlenek számomra, és magamat ismerve ez így is fog maradni.
De ettől függetlenül valószínűleg több ilyen alkalomra lenne szükség ahhoz, hogy jónéhány ember fejében ne káromkodó négerek, vagy ezen négereket utánozni akaró fehérek képe jelenjen meg, ha meghallják a rapper szót.
Tudtad, hogy az alsós előadáson a Piarban (Március 15.) "zenés produkció" gyanánt valaki rappelt? :)
VálaszTörlés